A magyar észjárásról

 

Vajon létezik-e magyar észjárás? A XX. században a magyarok meghatározó szerepet játszottak Amerika fejlődésében Hollywoodtól az ennél „sokkal ártalmatlanabb atombomba” megteremtéséig – írta Norman Macrea, az Economist főszerkesztője. A Los Alamosban dolgozó magyar atomfizikusokat marslakóknak nevezte Asimov, közéjük sorolva a nagy matematikus Neumann Jánost is.

A marslakók egyike, Teller Ede gyakran mondogatta, hogyha ő nem Ady Endre nyelvén tanul gondolkodni, akkor belőle legföljebb csak egy közepesnél valamivel jobb fizikatanár lett volna.

Milyen Ady Endre nyelve? Lírai és drámai, ellentéteket egybeszövő és láttató és kifejtő, hatalmas erejű képek áradata, miközben okos: mélyen megvilágítja az emberi gondokat. A magyar nyelv önmagában is erőteljes képisége Adynál megerősödik.

Egy félig csókolt csóknak a tüze

Lángol elébünk.

Hideg az este. Néha szaladunk,

Sírva szaladunk

S oda nem érünk.”

A kép olyan, akár a tölcsér, az egész szemhatár belékerül: a csók, a félig csókolt, a tűz, a hideg, a futás, a cél, az elérhetetlen…

A képi látásmód megfelel az őskori analógiás gondolkodásnak: A olyan mint B, és C stb. „Az analógiás észjárás holisztikus, az egészre, mint összefüggésrendszerre figyel.” A fogalom dobozra hasonlít: amit fontosnak nyilvánít, azt beveszi, becsukódik, a többit kirekeszti. A nem B – határozta meg a formális logika lényegét Arisztotelész.

Az analógiás gondolkodás a régibb. Arisztotelész mestere, Platón ide-tana a képi látás és a valóság viszonyának legszebb leírása, ugyanakkor dialógusaiban Szókratész leggyakrabban a formális logika szillogizmusaival érvel.

*

A nyelvek különböző arányokban használnak képeket és fogalmakat. A magyar szavak gyökerei, a gyökök, jobbára képek, melyek összekapcsolódva egész filmet vetítenek elénk – körmönfont, halovány, kerge, stb. A gyökök és jelentések finom változásaiban összefüggések szerves kapcsolatrendszere tárul föl, s állandó gondolattársításra, analógia-sorok áttekintésére késztet bennünket, pl.: válik, válság, választ, valag, völgy, stb. Egyszerű szavainkban természeti jelenségek képlenek meg, melyek magát a jelenséget vetítik elénk: Kelet-Nyugat, este, eső. Az ér gyökből ered az érint – értelem –érzelem – értékérdek értelmesértelmetlenérdekes-érvényes – ahány ellentét, annyi összefüggés?!

Egyik-másik gyökből több száz szó sarjadzott, másfelől szinte nincs olyan fogalom, melyet ne tudnánk több szóval-képpel megvilágítani. Beszédünk és gondolkodásunk ily módon kétfelől kapcsolódik össze, akár az összekulcsolt kéz. Szókincsünk mérhetetlen gazdagságát hadd jelezze három szám: a fogyatékos értelműre 200-nál több, a beszélésre legalább 500, a helyváltoztatásra bizonyára van 1131 olyan szavunk, amelyet minden magyar azonnal megért. Ugyanis eddig számoltam – figyelmen kívül hagyva az eszközzel történő mozgásokat: a szánkázik bekerült, a szánkózik kimaradt.

A gyökrend révén a magyar holisztikusan szemlél: az egészet látja, a lényeget, s abból eredezteti a részeket. Tehát levezető, az idegen szavak kedvelőinek: deduktív. Ezért hangsúlyos szavaink eleje, és ezért tesszük a mondatban előre a fontosat.

Ezért beszélünk egyes számban a többes testrészekről – láb, fog, haj, szarva közt a tőgyét, csikorgatom a fogam, stb. Ugyanilyen, tehát a névhasználatunk, a keltezésünk, a leveleink címzése. Számolásunk is ilyen: tizenegy, tizenkettő, tizenhárom, tehát elöl a nagy egység, a tíz, latinul: undecim, duodecim, tredecim.

*

A magyarban lényegében szabad a szórend. A szófajok határa pedig oly légies, hogy leginkább csak a nyelvtankönyv-írók tartják számon őket. Még egyetlen hangocskából, az „és” kötőszóból rövidült „s”-ből is mi minden lehet! A székelyek közismerten „seznek.” Igen, seznek, mert nem „éseznek”, mint a magyarországiak, és nem is „eseznek”, mivel sem e, sem é nem segíti világra sissenni, sesegni beszédükben ezt a mássalhangzót. Sezni ige, de a sezés főnév, a sező melléknévi igenév, vagy igei melléknév. Ám ha magyarországi ember székely beszédet utánoz, akkor bizony csak „sezkedik,” vagy „sezezik,” és művelete „sezkedés,” ő meg „sezkedő”.

Anyanyelvünkben szemlátomást korlátlan a szóalkotás lehetősége. No, mások is újítanak-újulnak! Az angol többek közt előszeretettel gyárt betűszavakat: NASA, GDP, snob stb. melyek mind magyarázatra szorulnak. Ellenben a frissen keletkezett magyar szólelemények, kifejezések – a képiségből következően – első hallásra azonnal érthetőek valamennyi nyelvtársunk számára! Lássuk: „léptei lepotyorásztak a lépcsőn,” olvasom egy regényben. A bűnözők „lepapírozták” a csalást, Z. Z. „helyet fingott magának a buszon.”

Talán az anyatejjel belénk ivódott nyelvi szabadságból következik egyénieskedésünk, kuruckodásunk, politikai szabadságvágyunk?

*

Észjárásunk tehát alapvetően nyelvi, s mint ilyen, független a származástól, függ viszont a nyelvben való otthonlét mélységétől.

Karácsony Sándor híres könyvében, A magyar észjárásban három roppant fontos megállapításra jut nyelvünkkel kapcsolatban.

1. Az ereszkedő lejtés gyökrendünk ékes bizonyítéka. Azért hangsúlyos a szó – és a népdal! – eleje, mert ott van a gyök, amely megvilágítja a hozzá kapcsolt toldalékokat, s az ily módon keletkezett jelentést! Az olaszban pl. az utolsó előtti tag a hangsúlyos. Szabad szórendű mondatainkban is a hangsúlyos szót tesszük előre.

2. A mellérendelő személet lényegét a mondatszerkesztésben látja, de ezen túlmenően az ikerszavakban is megmutatkozik. Az európai nyelvekben jórészt ismeretlen ikerszavak ellentéteket rendelnek egymás mellé, sőt, kapcsolnak össze: süt-főz, esik-kel, apraja-nagyja, eget-földet, jön-megy, sőt: él-hal!

3. A szemléletesség, a képiség szintén a gyökrendből ered, noha sok gyökünk már CzF idejére elhalálozott. Tegyük hozzá, hogy a hangutánzók hatalmas serege is szemléletes képet hordoz.

Lássuk észjárásunk néhány sajátos példáját. Fogyaszt: a sonka a tányérról fogy, amitől a hasam nő. A köz elválaszt és összekapcsol – egyszerre.

A fogalmi gondolkodás szerint pl. élni, enni, lakni, lélek, bűnhődés külön fogalmak. A magyar lát összefüggést élet, táplálék, otthon, nász, börtön és lélek között. Nézzük: élet és étel szavaink azonosak, hangátvetéssel különültek el: nem élek hússal. Feleségemmel és anyámmal élek tehát velük lakom. A lak gyök eszerint otthont is jelent, ahol lakozom. A lakás majdnem olyan fontos, mint az élelem. Lakni ugyanaz, mint élni valahol, lakhatatlan az élhetetlen bolygó. Jól lakni annyi, mint eleget enni, esetleg lakmározni. Némelyik étel laktat, némelyik nem. A lakodalom a nászi, házasodási lakmározás. A házasodás és a lakodalom közti összefüggésre mutat a régi nyelvhasználatunk „Én atyámnak házában sok lakodalmak vannak” (Müncheni kódex, János 14.2.) A XV. században a lakodalom tehát helyet, otthont is jelentett. Miután az ember lelkes lény, ezért a száz lakos száz léleknek is mondható. Szent István törvényei szerint bizonyos vétkesek börtönben böjttel lakoltak bűnükért.

Ezt a viszonyrendszert csak egy háromdimenziós képen ábrázolhatnánk, melyen látnánk az él-élvez-élelem-élet-étel-evés sort, majd ezek elágazásait, pl.: élél vele – létezik, van – használ: kihasznál, fölhasznál, lehasznál, fölél – lakik – közösül, stb. majd ugyanezt végigvenni a sor többi szavával, kikutatva az élvez, az élelem és a többi rokonságát. Átjutván a laklakozás – lelakik – belakik – lakmározik – lakodalom – lakol családhoz, s megtennénk ugyanezt, akkor kiderülne, hogy egymással gyökkapcsolatban nem lévő szók közt jelentés-megfelelések akadnak: közösül, lakik, eszik, stb. Midőn egyre távolabbi szóbokrokba kerülünk, nem hagyjuk el nyelvünk háromdimenziós hálóját, melynek minden csomója többszörös összeköttetésben áll egymással. Látnánk, hogy a jelentések egy része a gyökökön, mint képeken keresztül áramlik analógiás csatornákba, másika fogalmak értelmi összefüggései révén. És amikor „mintegy félhomályban átsuhan értelmünkön a szó másodlagos jelentése” (W. Heisenberg), a magyarban sokadlagos jelentése, akkor mind valami nyomot hagy ott, legkivált képzettársítások sokaságát indítja el. Lehetetlenség volna utána járni, de nincs kizárva, hogy egyetlen szó megpendítése az egész nyelv miriád szavát mozgásba hozza, miáltal a magyarázatok tömkelegét kínálja a magyarul gondolkodónak.

E nyelvi látásmód birtokában bölcselkedik Mari és Pista, s hiszi azt, hogy ő is tud annyit, mint bárki más, ezért aztán neki ne parancsoljon senki.

*

Az analógiás logika kutatta az asztrológiában, az alkímiában az elemek, a számok, a csillagok, a tulajdonságok összefüggéseit-kölcsönhatásait, s ez működik máig a gyermeknyelvben, a szerelmesek becézésében, a költészetben. A magyar nyelvben való otthonlétükkel kerültek előnybe a „marslakók”, a kvantumfizikában, ahol newtoni mechanika fogalmai elvesztették használhatóságukat, hiszen az okság elve fölborult, Einstein relativitáselméletét tetézte Heisenberg határozatlansági relációja, miszerint elvileg sem mérhető meg egyszerre egy részecske helye és lendülete tetszőleges pontossággal, a foton hol hullám, hol részecske tulajdonságait mutatja, stb.

Új gondolkodásmódra volt szükség, amely az Arisztotelész-i alapokra épülő formális logika és az analógiás észjárás értékeit összekapcsolja.

*

Ismeretes, hogy a gondolkodás agyunk két helyén, a jobb-, illetve a bal féltekében történik.

A beszéd főleg bal féltekés, míg a jobb félteke néma, viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. Digitális elven működik a bal félteke, a másik félteke analóg. – hallottuk Hámori József: Mit tud az emberi agy? című előadásában a Mindentudás Egyetemén. A „digitális”, az erőteljesen fogalmivá vált nyelvek beszélőinél az egész folyamat döntően a bal féltekében zajlik. Ám a magyar nyelv képisége, levezető mivolta és analógiás természete, erősen igényli a jobb féltekét.

A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a ’jobban’ látó félteke. A képzelőerő, kreativitás, muzikalitás jobb féltekés.” – Jobb féltekés gondolkodásunk erejét mutatja, hogy számos nyelvnek nincs annyi szava, ahány mesénk, adománk, táncunk és népdalunk van nekünk. Melyik nyelv képes efféle tréfákra? "Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja; jaj Baranyában a vadon élö Kis Pálnét nem keresik." Tessék elolvasni visszafelé; 20 szó, 84 betű!

– „Ám a zene komponálása (…) erőteljesen bal féltekés (…), mert az időérzés (…) csak a bal féltekében található meg. (…) A humorérzék, (…), a jobb félteke tulajdonsága. (…) Ha új dolgokat próbálunk kitalálni (…) a jobb félteke kialakít egy hipotézist, majd átküldi a bal féltekének, az raktározza, és (…) úgy dolgozik vele, mintha a sajátja lenne. A két félteke között tehát együttműködés van.” A magyar gondolkodás ily módon két féltekés! Az értelem balos, az érzelem jobbos, akár az érdek és az érték, ám ez a szétválasztás egyszersmind összekapcsolódás is! E következtetést magánlevélben megerősítette Gulyás Balázs agykutató is – Stockholm, Karolinska Intézet, az MTA külső tagja.

*

A német és általában az európai filozófia csodálatos erőssége a hajszálpontos fogalomképzés- és alkalmazás. A fogalmak reflektorként világítanak a homályosra. Világítani mi is tudunk, de akad még valami a tarsolyunkban! Zsoldos Imre nyelvészprofesszor szerint „a legmagyarabb szó a magyaráz!” Mi egyedülálló módon anyanyelvünket bocsátjuk a homályosra. Pl. egészség szavunk egybefogja a korszerű, holisztikus orvostudomány alapelvét. Vagy: magyarul a gondolkodás a gonddal való foglalkozás! Ez a rendszer-elvű összefüggés erősen meglepte Heideggert, amikor valaki szóbahozta előtte a dolgot…

A magyar filozófia a nyelv maga! Hegygerince az irodalom, különösképpen a népdal és a költészet. A mi nagy eszméltetőink írók és költők: Zrínyi, a zsoltárosok, Berzsenyi, Vörösmarty, Arany, Ady, József Attila, Weöres, Krúdy, Jókai, Hamvas.

Aki nem tanul népdalokat, s nem igen olvas anyanyelvünkön, az műveletlen lesz, akár a sivatag, s talán közepes fizikatanár sem válik belőle.

*

Hámori akadémikus figyelmeztet arra, hogy „A szűkre szabott logika gyakran téveszméken alapuló láncolat, ami inkább az ’irracionális’, egyben holisztikus jobb félteke bizonyos előnyeit mutatja.” Tehát a bal-féltekés gondolkodás korlátos. Ámde ugyanez áll a jobbosra is. Talán ebből is fakad a magyar lélek sokat emlegetett szélsőségessége, érzelmessége, föl- föllobbanó szalmaláng természete, rajongása és dühös kiábrándulása: hol agyunk egyik felére bízzuk magunkat, hol a másikra. Művészi és politikai irányzatok alakultak eszerint – a magyar észjárás ellenére! Sokan érzik úgy, hogy nekik vigyázó szemüket folyton az éppen fönnforgó Párizsra kell vetniük, feledve látó tehetségüket. Csoda-e, ha a végén ilyeneket adnak írásba: „a humán perszonalitás hermeneutikai kognitivitása”. Mások viszont azonnal és minden értelmi próba nélkül rajonganak bármiért, amiben holmi nemzeti délibábot látnak megképleni.

Ezért szenved népünk kétoldali történelemhamisítástól.

*

Az igazi magyar észjárás nem árvalányhaj és ingyom-bingyom, és nem is divat-izmus szerinti okostojáskodás, hanem különleges és hatalmas adottság.

Teller Ede, a marslakók, Ady, Krúdy, Mari néni meg minden mélymagyar gondolkodási előnye a magyar észjárás képessége. Ennek lényege: párhuzamosan gondolkodni analógia és Arisztotelész szerint, képekben és fogalmakban, két agyféltekénket együtt használni.

*

Összefoglalás

  1. a magyar észjárás nyelvi: annál mélyebben tudunk gondolkodni, minél inkább otthon vagyunk nyelvünkben

  2. A magyar nyelv képes bármilyen fogalom megalkotására, ugyanakkor erőteljesen őrzi képiségét;

  3. A magyar toldalékoló nyelv. A szó töve lényegében gyökér, mely a mélyben szétágazva folyamatosan szóbokrokat hajt; a gyökök zömmel még képek, melyek az újonnan alkotott szavakat is érthetővé teszik;

  4. a szóbokrokkal összefüggően óriási, és mindenki számára érthető a szókincsünk, amely gyökök, képek jelentések egyetlen hálóvá szőnek össze;

  5. nyelvünk szemlélete mellérendelő:

5a. egészből a részekre következtető (deduktív);

5b. analogikus – kapcsolatot teremt távoli jelentések, sőt, ellentétek között;

5c. holisztikus – rendszerszemléletű, pl. egészség, gondolkodik;

5d. az előbbiekből következően önmagában filozófia: magyaráz;

  1. ősrégi műveltség őre;

  2. a magyarul gondolkodó számára mindkét agyfélteke lehetőségeit megnyitja.

 

 

 


Kostenlose Webseite von Beepworld
 
Verantwortlich für den Inhalt dieser Seite ist ausschließlich der
Autor dieser Homepage, kontaktierbar über dieses Formular!